Magyar tervezői jogosultság az Unióban

Az Európai Unióban alapvető elv a szolgáltatások szabad áramlása, vagyis hogy a tagállamok szakemberei más tagállamokban is gyakorolhassák a hivatásukat. Elméletben ez azt jelenti, hogy a Magyarországon megszerzett mérnöki vagy építészeti végzettségünkkel a többi tagországban is dolgozhatunk. A valóságban azonban ezt számos akadály nehezítheti.

Az uniós jogi háttér

A szakmai képesítések elismerését egy uniós irányelv, a 2005/36/EK szabályozza. Ez kimondja, hogy ha egy tagállamban egy bizonyos szakma gyakorlásához meghatározott képesítés szükséges, akkor azt a többi tagállamnak is el kell ismernie, amennyiben az ott érvényes követelmények nagyjából megegyeznek. Alapvetően tehát a magyar mérnöki és építészeti jogosultságainkat más tagállamokban is el kell fogadni. Az irányelv külön rendelkezik az építészmérnöki képesítések elismeréséről.

Az uniós szabályok tehát lehetővé teszik, hogy határainkon túl is végezhessünk mérnöki vagy építészeti feladatokat. De figyelembe kell vennünk a helyi törvényeket is, mivel minden tagállamnak lehetnek saját előírásai is. Ez általában időigényes adminisztratív lépéseket követel.

Kamarai tagság és/vagy hatósági igazolás 

Magyarországon a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) állítja ki az uniós kompatibilitást igazoló hatósági bizonyítványt, ami kell az EU-n belüli tevékenységhez.

De a MEIK hatósági bizonyítvány automatikusan nem jogosít fel minket építészeti tevékenységre az EU-n belül. A dokumentum csak a végzettségünk EU-s kompatibilitást igazolja – a helyi engedélyeket a célország hatóságai adják. Tehát a MEIK igazolását még el kell ismertetni a célországban, ott a helyi hatóságok (pl. német Architektenkammer) is ellenőrzik a dokumentumokat.

A magyar kamarai tagság sem elegendő az EU-s országokban. Ez csak a magyar jogszabályokra vonatkozik, nem helyettesíti a külföldi engedélyeket. Egyes országok a nyelvtudást is megkövetelik  a kamarai regisztrációhoz, pl. Franciaország B2 szintű nyelvtudást vár el.  

Pár példa a teljesség igénye nélkül:

A leggyakoribb gondok között szerepel a nyelvi nehézség, illetve a helyi építési szabályok és szabványok pontos ismeretének hiánya. De előfordulhat az is, hogy a helyi kamara bizonyos mértékig protekcionista módon nehezen nyit más tagállamok szakemberei felé. Az EU-s irányelv alkalmazása kikényszeríthető, ha egy tagállam indokolatlanul akadályozza a szakmai képesítések elismerését. Ha úgy érezzük, hogy indokolatlan akadályokba ütközünk, panaszt nyújthatunk be az EU SOLVIT rendszerén keresztül, amely informális segítséget ad az ilyen esetekben.

Horváth Nikoletta