A súlyos munkaerőhiány kezelésére több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához. Ezek a megoldások azonban csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként használják.
A munkaerő-kölcsönzés és a külföldi munkavállalók bevonása önmagában nem probléma. A kockázat ott kezdődik, amikor mindez átgondolatlanul történik.
A cégek gyakran alábecsülik a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi foglalkoztatás összetettségét. A tényleges munkavégzés helye, az adóügyi illetőség, a járulékfizetés országa, valamint a munkáltatói jogkörök megosztása mind olyan tényezők, amelyek hibás kezelése komoly kockázatokat hordozhat. Márpedig az ilyen hibák nemcsak adókockázatot, hanem munkaügyi bírságot vagy akár több országot érintő jogvitát is eredményezhetnek. A hatóságok egyre inkább ezekre az összetett foglalkoztatási modellekre fókuszálnak. A kölcsönzés akkor válik valódi megoldássá, ha:
► a munkaerőigény szezonális vagy projektalapú
► a munkavégzés helye és időtartama pontosan meghatározott
► a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerepe szerződésben egyértelműen rögzített és
► az adó- és járulékfizetés kérdéseit előre tisztázzák.
Economx