Jelenleg még 1–2 millió forintos négyzetméterköltséggel lehet új lakásokat építeni, ám ez az árszint várhatóan nem marad tartós. A következő években az építőipar újabb drágulási hullámmal nézhet szembe, ami alapvetően alakíthatja át a beruházási döntéseket és a lakásárakat is.
Hosszabb távon az alapanyag-piacok és az erőforrás-gazdálkodás globális átalakulása az építőipari költségek tartós emelkedését vetíti előre a következő 5–10 évben. Vagyis azok az ingatlanok, amelyek ma még 1–2 millió forintos négyzetméterköltséggel építhetők és értékesíthetők, középtávon lényegesen magasabb árszinten jelenhetnek majd meg a piacon.
Egyes piaci szereplők a költségek emelkedésére a műszaki tartalom visszafogásával reagálnak, ami hosszabb távon az ingatlanállomány értékére és a piac nemzetközi megítélésére is negatív hatással lehet. A versenyképesség megőrzésének kulcsa nem a minőség csökkentése, hanem a hatékonyabb tervezés, a korszerű anyaggazdálkodás és az optimalizált fejlesztési modellek alkalmazása lehet. A projektek értékét például az olyan kiegészítő funkciók növelhetik, mint a sportlétesítmények, közparkok, irodai szolgáltatások vagy a vendéglátóegységek.