Új problémakör: a hűtésszegénység

Magyarországon több százezer háztartás küzd a nyári hőséggel megfelelő hűtési lehetőségek nélkül, miközben a hűtésszegénység egyre súlyosabb társadalmi problémává válik a klímaváltozás következtében. 

A Magyar Energiahatékonysági Intézet becslései szerint a háztartások körülbelül 40 százalékában nincs semmilyen hűtési technológia, főként a vidéki, alacsony jövedelmű háztartások esetében. Bár a klímaberendezések száma az elmúlt évtizedben látványosan nőtt, a készülékek terjedése egyenlőtlen a társadalomban. A legalsó jövedelmi tizedekben élők közül csupán minden hetedik háztartásban található klíma, miközben a felső tizedben ez az arány meghaladja a 80 százalékot. Arról nem beszélve, hogy vannak olyan kistelepülések, ahol megközelítőleg annyi klímaberendezés üzemel, mint amennyi egyetlen nagyméretű budapesti luxusingatlanban.

A hűtés problémája sem a 2021-2022-es otthonfelújítási programban, sem az energiahatékonysági pályázatokban nem kapott külön figyelmet, légkondicionáló beszerzésére pedig nem jár támogatás. Igaz, a hőszigetelés és az ajtók, ablakok lecserélése a nyári problémákat is enyhíti, de ez önmagában nem mindig elég. A lakáspolitikai dokumentumok és energetikai stratégiák nem foglalkoznak a kérdéssel, szemben például a brit, francia vagy osztrák példákkal, ahol már külön támogatások vannak a nyári hővédelmi beavatkozásokra.

G7