Önazonosság-védelmi törvény – nem ott hat, ahova szánták

Néhány hónapja a települések helyi rendeletekkel korlátozhatják, hogy kik és milyen feltételekkel költözhetnek az adott településre. Az ezt lehetővé tevő törvényt a kissé homályosan megfogalmazott helyi önazonosság védelmében hozta a kormány.

Bevallott célja az volt, hogy megállítsa a túlnépesedett agglomerációs települések további növekedését.  (A törvénytervezet még csak a növekvő lakosságszámú településeknek tette volna lehetővé, hogy feltételekhez kössék a betelepülést, ám a végleges változat ezt már nem tartalmazta, bármelyik település hozhat ilyen szabályokat.)

Szeptember közepéig már 44 település fogadott el önazonossági rendeletet, ám egyik sem a főváros környéki agglomerációs övezetbe tartozik. Sokkal inkább leszakadó, elnéptelenedő kis falvak próbálnak így védekezni az alacsony jövedelmű lakosok további betelepülése ellen. Jellemzően Borsodban, Szabolcsban, Nógrádban, Heves megyében születnek az egymásra nagyon hasonló rendeletek.

Az érintett települések szinte mind fenntartják az elővásárlási jogot a betelepülni szándékozókkal szemben. Gyakoriak a személyi feltételek is. Több helyen erkölcsi bizonyítványt kérnek, igazolni kell a tb-jogosultságot és a rendszeres havi jövedelmet. A települések egy része minimum középfokú végzettséget vár el a beköltözőktől, sőt, egyes helyeken megnevezik azokat a kívánatos szakképesítéseket is, melyeket szívesen látnának a faluban. A sokgyerekes családok beköltözését azzal akadályozzák, hogy előírják az egyes családtagok számára kötelező minimum alapterületet (pl. minimum 10 nm/fő).

Minden rendeletben megjelenő elem, hogy a beköltözőnek személyes beszélgetésen kell részt vennie. Így a beköltözés engedélyezésének az egyik fő szempontja a személyes szimpátia lesz. A testület úgy válogat az emberek között, ahogyan csak akar. Mellette anyagi hozzájárulást is kérnek: jellemzően 50-100 ezer forintot kell annak fizetnie, aki lakcímet szeretne létesíteni az adott településen. A legmagasabb összegű hozzájárulást egy 150 lelkes Nógrád megyei kis falu, Kisbárkány vezetése kéri: itt az ingatlan vételárának az 5 százalékát kell leszurkolnia annak, aki szeretne a településre beköltözni. 

A helyi önazonosságra vonatkozó érdemi kitételek egyik rendeletben sem lelhetők fel. A megfogalmazott kritériumok alaposabb vizsgálat után egyértelműen szegény- és cigányellenes hatásúak.

romaplay.hu