Milliós bírságokat hozhat a polgári lakások feldarabolása

Az ingatlanpiacon évek óta hódít az a trend, hogy egy nagy alapterületű polgári lakást vagy tágas családi házat apró apartmanokra bontanak szét és egyesével értékesítik őket. A régi, 100-150 négyzetméteres polgári lakásokból így lett 3-4, könnyen kiadható minigarzon.

A beavatkozást az tette gazdaságossá, hogy külön-külön sokkal magasabb áron lehetett eladni ezeket a lakásokat, mint az eredetit. Csakhogy a jogi és hatósági rendezés sokszor nem követte a kivitelezők munkáját. Többnyire elmaradt a rendeltetési egységek számának módosítása, az ingatlan továbbra is egyetlen albetét marad a tulajdoni lapon. A társasházi alapító okirat módosítása helyett használati megosztási megállapodás készül, ami egy belső szerződés a tulajdonostársak között arról, ki melyik részt használhatja kizárólagosan. A minilakások tulajdonosai most egy közös csapdában találták magukat. 

A probléma az, hogy ez a megállapodás csak befelé, a tulajdonostársak közötti használatra ad megoldást. Kifelé, a hatóságok, a társasház vagy a közműszolgáltatók szempontjából az ingatlan továbbra is egyetlen egység. Mivel a feldarabolás legtöbbször bejelentés nélkül történt, az ingatlanhoz nem tartozik hatósági tanúsítvány. Az önkormányzat pedig településképi bejelentési eljárást köteles lefolytatni minden olyan esetben, amikor az építmény rendeltetési egységeinek száma megváltozik.

Ha valaki elmulasztja a bejelentést a lakásszám megváltoztatásakor, rögtön 100 és 200 ezer forint közötti egyszeri bírságra számíthat. Továbbá, ha a kialakított állapot sérti a helyi építési szabályzatot és azt a tulajdonos nem szünteti meg a megadott határidőre, jön a településkép-védelmi bírság, amelynek összege legalább 200 ezer, de akár 2 millió forint is lehet. És ami a legfontosabb: ha a jogsértő állapotot nem szüntetik meg, a bírság ismételten kiszabható. Emellett a tulajdonost kötelezhetik az eredeti állapot helyreállítására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosnak saját költségén kell visszaalakítania a lakást egyetlen nagy egységgé, függetlenül attól, hányan laknak ott éppen. 

A jelenség nem korlátozódik Budapestre, az ország minden népszerű pontján felüti a fejét. Az önkormányzatok drónos ellenőrzéssel és helyszíni szemlékkel vadásznak az illegális tetőtér-beépítésekre és új bejáratokra. Ha egy kapunál két postaláda van, két névvel, két bejárati kapuval, miközben az ingatlanon jogszerűen csak egy rendeltetési egység lehetne, az már elég lehet ahhoz, hogy magára vonja a hatóság figyelmét.

Telex