Elutasította a háztartási méretű kiserőművek szaldóelszámolásának kivezetése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság. A napelemesek azt szerették volna elérni, hogy szüntessék meg azokat a rendelkezéseket, melyek alapján 2023-ban 10 évre maximálták a szaldóelszámolás idejét, illetve meghatározták, hogy ki maradhat ebben az elszámolásban. Az akkori változás annyira lerontotta az ilyen beruházások megtérülési mutatóit, hogy utána alig valaki vállalta önerőből új rendszer telepítését, a lakossági piacot a padlóra küldték.
Az Alkotmánybíróság nem adott helyt egyik panasznak sem. A döntést azzal indokolták, hogy a szaldóelszámolás fokozatos megszüntetése nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Az, hogy 2024. január 1-jétől újonnan belépőként ne lehessen szaldóelszámolást választani, uniós előírás. A már szaldóelszámolásban lévők esetében a változtatást nem az EU követeli meg, de a szaktárca érvelése szerint mivel a napelemesek rendszerhasználati díj megfizetése nélkül használhatták a hálózatot, ennek költségeit a nem napelemes fogyasztók fizették meg. A testület szerint a változások nem igényeltek olyan felkészülést, amelyekre a hatályba lépés és tényleges alkalmazás közötti ne lett volna elegendő idő. Rögzítették azt is, hogy az elszámolás módjának megváltozása nem hozható kapcsolatba az Alaptörvényben szabályozott tulajdonhoz való joggal.
HVG