Látszatzöld lakásfelújítások – sokat költünk korszerűsítésre, de nagyon rosszul

Magyarországon túl kevés lakást korszerűsítenek, és amit fel is újítanak, azt is többnyire rosszul – nagyjából ez a véleménye mindazoknak, akik az ország egészének energetikai szempontjait figyelembe véve tekintenek a lakáskorszerűsítésekre.

Egymástól függetlenül két, szeptemberben megjelent tanulmány is afféle vészcsengőként jelzi az illetékesek felé, hogy nagyon nagy lesz a baj, ha nem változtatunk a lakások energetikai felújításának a programján. Hasonló következtetéseket von le az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation közös felmérése és a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa által készített összefoglaló. 

A MEHI tanulmánya egy nagyon is beszédes új fogalmat vezet be a jelenség leírására. Látszatzöldnek nevezi mindazokat az energetikai felújításokat, melyeknek a vége a sokmilliárd forint elköltése után valahogy mégis csak az, hogy egyáltalán nem csökken az ország energiafelhasználása. Hogyan lehet ez? Ez lehetne ma a lakásfelújítások egyik fő kérdése. 

Az ország energiafogyasztásában a lakóingatlanoknak kulcsszerepük van. Az országban elfogyasztott összes energia 40%-át az épületek használják fel, ennek egyharmadát a háztartások. Ebből fűtünk, világítunk és melegítjük a vizet. A fűtés és a melegvíz-felhasználás 85%-ot tesz ki az összes otthoni energiafelhasználáson belül. Ebből már jól látszik, hogy egy ország energiafogyasztását nem lehet számottevően csökkenteni anélkül, hogy a lakásokkal érdemben kezdenénk valamit. Ez a „valami“ a komplex mélyfelújítás lehetne. Ezt a fogalmat mostanában többen is előveszik. A mélyfelújítás olyan felújítást jelent, ami jelentős, legalább 60 százalékos energia-megtakarítást eredményez, és a végén az épület a piacon is valódi versenytársa lehet az új építésű lakóházaknak.

A mostani felújításokkal 10-30 %-ot spórolunk, holott ez lehetne 60-80 is

Az így felújított épületekkel szemben az az elvárás, hogy ugyanúgy megfeleljenek az energetikai és más követelményeknek, mint az újak. Azaz egy felújított épületnek teljesítenie kellene a közel nulla követelményt, legyen összkomfortos vagy legalább komfortos, és tartószerkezetének, gépészetének a várható élettartama legyen még legalább 25 év. 

Az ilyen mértékű felújítás azonban nagyon drága. Nálunk már az is eredmény, ha az energiahatékonysági eszközöket sikerül egyszerre alkalmazni. Azaz nyílászárót cserélünk, szigetelünk és fűtést korszerűsítünk. Ezekkel az intézkedésekkel a cikk szerint 10-30 százalékos megtakarítás érhető el, míg egy mélyfelújítás 60-80 százaléknyi energiát takarítana meg a felújítás előtti állapothoz képest.

A legnagyobb baj az, hogy rengeteg lakást kellene korszerűsíteni. Magyarországon körülbelül 4 millió lakott lakás található, nagyjából 3 millió épületben. Túlnyomó többségük – a cikk szerint 95%-uk – családi ház, melyek háromnegyed része még 1980 előtt épült. Ezek szigeteletlenek, igen korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkeznek. Az országban évente 10-20 ezer új lakás épül, ezek mellett 130 ezret kellene felújítani ezekből a házakból ahhoz, hogy az ország 2050-re teljesíteni tudja a vállalt klímacélokat. Korábban mi is megírtuk a nemrég kiadott hosszút távú felújítási stratégia vállalásait: eszerint 2050-re a lakóépületek közel 90%-ának közel nulla kibocsátásúvá kellene válnia. Ugyanakkor ma a családi házak 63 és a társasházak legalább 50%-án még semmilyen hőszigetelés nincs. 

Az Otthontérkép megállapításai is ezt mutatják. Szerintük a szigetelt lakások aránya csak csigalassúsággal változik. Holott azt az eladási adatok is mutatják, hogy lényegesen több pénzért adhatók el a felújított, mint a felújításra váró ingatlanok. A felújítandó lakások ára 15 százalékot emelkedett az elmúlt egy év során, a megfelelően szigetelt ingatlanokért viszont 29 százalékkal fizettek többet a vevők. Ez nem kevés különbség: egy 40-50 milliós ház esetében azt jelentheti, hogy a szigetelt épületért 7-9 millió forinttal többet adnak, mint a korszerűsítés nélküli, hasonló adottságú épületért. 

Az értékesített lakások között a szigetelt házak aránya egy év alatt mindössze 2 százalékot emelkedett – 25-ről 27-re. Miközben Ausztriában a családi házak 80, Lengyelországban 59, Szlovákiában 35 százaléka kapott már szigetelést. 

Magyarországon annak ellenére ennyire siralmas a felújítási helyzet, hogy a tulajdonosok nagy részét igen is érdekli ez a kérdés, foglalkoznak vele. Az energiahatékonysági intézet, a MEHI felmérése szerint az általuk megkérdezett emberek 57%-a végzett valamilyen energetikai felújítást a lakásán az elmúlt 5 év során. Sajnos azonban nagyon nem mindegy hogy mit és mennyire korszerűen. 

A legtöbben csak futnak az események után

A felújítások oka a legtöbb esetben az volt, hogy a korábbi berendezés tönkrement, elöregedett és újat kellett vásárolni. A célok között a második helyre az anyagi szükség került: fejlesztünk, hogy legyen alacsonyabb a rezsi, kevesebbet kelljen fűtésre fizetni. Az energiahatékonyság, mint átfogó nézőpont csak nagyon kevés esetben merült fel. Ez pedig sajnos azzal járt, hogy a korszerűsítések nem alkotnak egységet, így hatékonyságuk is lényegesen alacsonyabb. 

Megdöbbentő adat például, hogy a felújítások 76 százaléka energetikai tervezés nélkül valósult meg. Így nem csoda, hogy bár csaknem az összes felújító azt mondta, hogy nagyon is megérte számára a beruházás, csak minden második tudta ezt az energiaszámlák csökkenésével is alátámasztani. 

A felmérés szerint tehát nagyon úgy tűnik, hogy a hazai energiahatékonysági felújítások nagyobb része egyszerű tűzoltás, a tovább már nem halogatható berendezések cseréje, és az épületek használhatóvá tétele. A korszerűsítéseknek csak az egyharmada tartalmaz egyáltalán valami hatékonysági célt, s mindössze 24 százalékuk terjed ki legalább 2 területre a szükséges háromból (nyílászáró, szigetelés és fűtési rendszer). 

Az ilyen megoldásokat nevezi látványzöldnek a tanulmány. Ezek azok a munkák, melyek rossz eredményeket szülnek, ám évtizedekre bebetonozzák az ilyen hibás megoldásokat. Hiszen nem fogják pár év múlva újraszigetelni a most szigetelt házat. Igen ám, csakhogy ha most a spórolás miatt a szükségeshez képest fele vastagságú szigetelést raktak fel, akkor ezzel évtizedekre konzerválták a pazarló, drága megoldásokat. Hiába költöttek nagyon sokat a felújításra, továbbra is magas rezsit fognak fizetni az energiapazarló megoldások miatt. 

Milliárdok mennek el érezhető eredmények nélkül

Mindezt nagyon sok pénzért tesszük. A tanulmány szerzői szerint országosan legalább 2500-3000 milliárd forintot költöttek el az emberek az utóbbi 5 évben ilyen felújításokra. És még többet fognak: az elkövetkezendő években 1,4 millió háztartásban terveznek valamilyen energetikai korszerűsítést. 

A szerzők szerint a megoldás egyik fő eleme az lehetne, ha az állami támogatások tervezhető módon, nem pedig kampányszerűen érkeznének. Ma a családi házak tulajdonosainak nincs olyan pályázat, amiben kifejezetten energiahatékonysági elvárásokkal adnák oda a felújításra szánt pénzt. Nincs olyan elvárás, hogy a felújítás konkrét megtakarítással járjon. Előttünk lévő példája ennek a most futó lakásfelújítási program. Friss hírek szerint mintegy 250 ezer ember tervezi a részvételét. Az igényfelmérések alapján ők körülbelül 450 milliárd forintra nyújtanának be támogatási igényt, azaz legalább 900-1000 milliárd forint értékű felújítást végeztetnek el 2022 végéig. Ezért a támogatásért semmilyen energetikai jellegű elvárást nem kell teljesíteni. A tulajdonoson múlik, hogy hőszigetelésre, ablakcserére vagy konyhabútorra költi-e az állami támogatást.   

Megoldás egyelőre csak az lehet, hogy felvilágosítással, tanácsadással próbáljuk a tulajdonosok szemét felnyitni, és megértetni velük, hogy mennyire nem érdemes félmegoldásban gondolkodni. Egy hibásan, hiányosan elvégzett felújítás csak a pénzt égeti, miközben kihagyjuk a valós spórolás lehetőségét. Néha csak egy kevéssel kellene többet elkölteni a felújításra, ám az eredmény egy évtizedeken át érezhető és mérhető megtakarítás lenne. Ezt a szemléletet kellene kivitelezőként is átvennünk, s kissé a helyes megoldások felé terelni a lehetséges megrendelőket. 

Nagy Csaba