Hőszigetelésre hőszigetelés?

A rendszerre rendszert lényege, hogy a már meglévő, ám nem elég vastag hőszigetelő rendszerre építjük rá az új hőszigetelést. De mi a feltétele annak, hogy rászigetelhessünk a meglévő rendszerre, és mikor kell inkább lebontanunk? Mennyit spórolunk a megrendelőnek? Milyen plusz munkafolyamatokkal és költségekkel kell számolnunk, ha ezt a megoldást választjuk? Ki garantálja, hogy a végeredmény ugyanolyan jó lesz, mintha új rendszert raktunk volna fel?  Cikkünk megírásában Gulyás Gergely, a Mapei Kft. védő- és dekorációs bevonatok termékfelelőse segített. 

Ráépítés vagy lebontás és teljesen új rendszer? Mennyi az annyi?

Míg 15-20 évvel ezelőtt a 4-6 cm-es hőszigetelést a tervezők is elegendőnek tartották, azóta nagyot változott a világ és az energetikai előírások: ma már 15-20 cm vastagságú hőszigetelés kell a homlokzati falakra. De mit csináljunk a házon már fent lévő, teljesen jó állapotban lévő hőszigetelő rendszerrel? Nem lehetne esetleg fent hagyni és rászigetelni?

– Egy átlagos, 200 m2 falazattal rendelkező családi ház hőszigetelő rendszerének bontási költsége elérheti az 1-1,5 millió forintot. Ezen túl még plusz 3-500 ezer forintra rúg a lebontott rendszer elszállítása, mivel veszélyes hulladéknak minősül – összegzi a számokat Gulyás Gergely. Ezeket a plusz költségeket is megtakaríthatja a megrendelőnk, ha nem bontatja le a már meglévő rendszert. Ráadásul ha így dönt, az környezetbarátabb is.

A nagy kérdés az, hogy mikor kell lebontani a meglévő hőszigetelést, és milyen esetben építhetjük rá az új rendszert. A legfontosabb szempont, hogy milyen állapotban van a fent lévő hőszigetelő rendszer. Ennek megállapításához kérnünk kell egy vizsgálatot az új hőszigetelő rendszert gyártó cégtől. A Mapei­nél ez úgy működik, hogy a cég területi képviselője és alkalmazástechnikusa kijön, és megvizsgálja a szigetelést. Mindegyik homlokzaton megbontanak egy 1 m2-es felületet, és megvizsgálják a következőket:

- a nemesvakolat vastagságát és megfelelő tapadását,

- a hőszigetelő lapok állapotát,

- a ragasztás módját,

- a sarkok és élek helyzetét, a lapok közti hézagokat és

- a dübelek számát és helyét.

Ajánlott a tapadás- és szakítóvizsgálat is. Előbbinél azt nézik meg, hogy mekkora erő kell ahhoz, hogy a régi ragasztóréteg elváljon a faltól. A szakítóvizsgálat pedig azt mutatja meg, hogy mekkora erő kell ahhoz, hogy az EPS lapok elszakadjanak a faltól. Azért, hogy kijöjjenek, és mindezt megnézzék, nem kell fizetni, ez a Mapei ingyenes szolgáltatása. Ha minden rendben van, akkor a helyszíni bejárás után kiállítják a tanúsítványt, miszerint a fogadófelületre ráépíthető az új rendszer.

Ez kell a rendszergaranciához

Ha az előző rendszer nem éri el a megfelelő műszaki állapotot, akkor azt el kell bontani. Az elavult rendszer csak rontaná az új hőszigetelés hatásfokát és veszélyes is. De a szakember hozzátette: ő az elmúlt 15 évben nem találkozott olyan rendszerrel, amire nem lehetett volna ráépíteni. Ehhez tudni kell azt is, hogy akkor is van megoldás a ráépítésre, ha az eredeti rendszert nem a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség irányelveinek megfelelően rakták fel a múltban (például pogácsás módszerrel ragasztották a lapokat). Ebben az esetben speciális dübellel kell rögzíteni a lapokat. De bármelyik különleges dübel, még a legdrágább vegyi dübel is olcsóbb, mint lebontani az eredeti rendszert, és elszállíttatni a veszélyes hulladékot. A már említett 200 m2-es falfelülethez alapesetben 1200 dübel kell. Ez nagyjából 30-40 ezer Ft. Ha a fal anyaga miatt vegyi dübelezés szükséges, akkor ez az összeg akár 300 ezer Ft-ra is felkúszhat. De ez még mindig elhanyagolható a lebontás 1-1,5 milliós költségéhez képest.

Ha az eredeti rendszer állapota teljesen jó, akkor hagyományos, hőszigetelő rendszerekhez való dübelt is használhatunk a ráépítéshez. Ilyenkor meg kell állapítanunk, hogy milyen építőanyagokból áll az épület, és ennek megfelelő dübelt kell használni. A szükséges dübel hosszúságát könnyű kiszámolni: a dübel rögzítési mélységéhez hozzáadjuk a régi vakolat, a ragasztóréteg, valamint a szigetelőanyag vastagságát. Ha valamilyen ok miatt nem vagyunk biztosak a falazó anyagban, akkor igénybe kell vennünk a dübelkihúzási vizsgálatot.

Mivel?

Meglévő hőszigetelésre ráépíthető hőszigetelő rendszert ma már több gyártó is kínál. Elsőként egy dorogi gyártócég dobott piacra ilyen rendszert öt éve (saját kérésükre nem közöljük nevüket). Azóta több másik gyártó is kihozta a saját hasonló rendszerét. A Mapei rendszerének a neve; Mapetherm EPS Plus. Ezt a rendszert maximum 8 cm vastagságú meglévő hőszigetelésre lehet építeni, legfeljebb 15 cm vastagságban. (Fordítva nem lehet, tehát 15 centis hőszigetelésre nem rakhatunk plusz 8-at.) A kiépítéséhez polisztirol táblákat használunk, amelyet természetesen csak másik polisztirol alapú rendszerre építhetünk rá.

Rendszergarancia és kivitelezői garancia

A ráépítés  választása esetén már az elején tisztázni kell a megrendelővel és a gyártóval, hogy a rendszergarancia milyen esetekre terjed ki. A Mapei bármilyen előzetes rendszerre épített saját rendszerre vállal garanciát, ha megvan a tanúsítványuk arról, hogy a fogadófelületre ráépíthető az új rendszer.

A törvény 5 éves rendszergaranciát ír elő, de a gyártó vállalhat többet is. A garancia a rendszerre érvényes, tehát egyik eleme sem cserélhető. Ha nem a gyártó által megállapított összetevőkből rakjuk össze a rendszert, akkor nem kapunk rá rendszergaranciát. Fontos például, hogy ráépítésnél por alapú rendszerragasztót használjunk. A rendszergarancia ezekre vonatkozik, a pur alapú ragasztóanyagokra nem. Gergely tudomása szerint a jelenleg piacon lévő gyártó cégek ezt a technológiát még nem vizsgáltatták be rendszerek esetén, így a rendszergarancia sem terjed ki rájuk. A hőszigetelő rendszerért tehát a gyártó cég vállal garanciát. Minden másért, így a ráépítési munka minőségéért is pedig a kivitelező. Itt is 5 év a kötelező garancia.

A fogadófelület előkészítése

Ha minden adott a ráépítéshez, akkor elindulhat a munka az első – eredeti – réteg előkészítésével. A legfontosabb ajánlások között említhetjük a fogadó felület feszültségmentesítését. Ez családi házak esetén csak ajánlott, nem kötelező. A feszülségmentesítés annyit tesz, hogy a fogadófelület üvegszövet rétegét 3x3-as raszterekben át kell vágni flexszel úgy, hogy az alatta lévő szigetelés minél kevésbé sérüljön. Célszerű ezt a nyílászárók sarkainál függőlegesen és vízszintesen megejteni. 200 m2 falfelületen egy jó brigád három óra alatt végez a feszültségmentesítéssel.

Még egy fontos teendőnk van még az új rendszer felépítése előtt: a fogadófelületen található szennyeződést, port távolítsuk el alapos vizes lemosással. Ha ez elmarad, később az egész leválhat.

Az új rendszer felépítése és amire figyeljünk

A fogadófelület megfelelő előkészítése után az új rendszert már el is kezdhetjük építeni, ugyanúgy, mint más esetben, amikor nem rászigetelésről van szó. A szigetelő lapok felragasztása során csak pont-perem vagy teljes felületű módszert használjunk, a pogácsázás szigorúan tilos! A MÉV előírásainak megfelelő technikák alkalmazásával előzhetjük meg a szigetelés alatti légmozgást, és az azzal járó páralecsapódást.

Hogyan nem fogjuk a meglévő dübelre ráfúrni az új lyukat? 15-20 évvel ezelőtt, az 5 cm vastagságú hőszigeteléshez nem használtak dübeleket, tehát jó eséllyel nincsenek is dübelek a falban. Amennyiben mégis, a feltárás során ezek helyzetét megállapították. Ha tehát mégis dübelezték volna a régi szigetelést, akkor az úgy nevezett féllapos eltolásos módszerrel mehetünk biztosra, hogy még véletlenül se a másik dübelre fúrjunk rá.

Fontos, hogy dübelezéskor az üreges téglán tilos ütvefúrót vagy fúrókalapácsot használni, mivel ezek összetörhetik a tégla szerkezetét, és a dübelt nem lehet megfelelően rögzíteni. Ezután ugyanúgy hálózunk és készítjük el a nemesvakolatot, mint ahogy szoktuk.

Sebestyén Szabolcs