Homlokzatfestés - Mivel fessük be vagy fessük át a kültéri falfelületeket?

A homlokzatfestéknek két fontos feladata van: védje a felületet és legyen szép. A jó festék ellenáll az UV sugárzásnak, csapadéknak, hidegnek, fagynak, ugyanakkor nem zárja be a párát sem. És 20-30 évig megőrzi a színét.

A gyártók homlokzatfesték színskáláján sok hasznos információt találunk, ilyen például a kártya hátoldalán található fényvisszaverési érték. Ez százalékos formában azt mutatja meg, hogy a felületre érkező fényt milyen arányban veri vissza a festék. Minél kisebb ez a szám, azaz minél sötétebb a festék, a fal annál jobban elnyeli a fényt, és ennek köszönhetően jobban fel is melegszik. A fényvisszaverési érték legyen 20, de inkább 30% felett! Például az okkersárga fényvisszaverési értéke 47 %, ami homlokzatfestéknél tökéletesen megfelel.

Nagy, egybefüggő felületen kerüljük a sötét színeket!

Egybefüggő nagy felületen, különösen, ha a vakolat alatt hőszigetelés van, kerüljük az alacsony fényvisszaverési értékkel rendelkező, sötét színeket! (A 20-as színek már nagyon sötétnek számítanak.) Ezek nyáron könnyen felmelegszenek. Ha nincs hőszigetelés, akkor ezt a hőterhelést a fal felveszi, majd leadja az épület belső oldalán. Így maga a homlokzat nem melegszik fel veszélyesen.

De ha hőszigetelt falon van a sötét festék, akkor csak a hőszigetelő táblák felett lévő ragasztónak és vakolatnak tudja átadni a meleget. A hőszigetelő táblák feladatukból adódóan nagyon lassan veszik fel a hőt, így a sötét homlokzat akár 70-80 oC fölé is felmelegedhet. Ez már jelentős alakváltozással és mozgással jár, aminek következtében a hőszigetelés feletti rész hamar elöregszik és tönkremegy. Ritkán, de az is előfordulhat, hogy megreped a homlokzat, mert a hőszigetelő táblák felmelegszenek, kitágulnak esetleg megolvadnak (régi, rossz minőségű polisztirol). Ez az úgynevezett matrac hatás, ami ellen a táblák megfelelő ragasztásával és dübelezésével védekezhetünk. A felforrósodott vakolatra veszélyt jelent a nyári zápor is, ami néhány perc alatt 50-60 oC-kal is lehűtheti. Ez szintén repedésekhez és gyors öregedéshez vezet. Tehát a helytelen színválasztás miatt károsodhat az épület.

A sötét színeket kis felületek kiemelésre érdemes használni. Ilyen lehet például az ablakkáva, a régi és új épületrész elválasztása csíkozással vagy a lábazati rész. A nagy egybefüggő felületekre javasoljunk pasztell színeket!

Mitől lesz tartós a kültéri festés?

A festék tartósságát befolyásolja a kötőanyag. A legtöbbet használt festékek lehetnek diszperziós, szilikon és szilikát kötőanyagúak. (Cikkünkben nem a homlokzati hőszigetelő rendszerek nemesvakolatával foglalkozunk, csak a festékekkel.)

A diszperziós anyagok az áruk miatt népszerűek. De tudnunk kell, hogy ezek általában műgyanata alapú, erősen párazáró anyagok (a kültéri festékek). Minél vastagabb rétegben kerülnek fel a felületre, annál jobban zárják a párát (egy rétegben párafékezők, két vagy több rétegben már párazárók lehetnek). Egy olyan családi háznál, ahol jó a vízszigetelés és a falakon nincs hőszigetelés (nagyon fontos, hogy ne legyen rajta), megfelelő védelmet tud nyújtani egy ilyen festék. Egy ilyen festék jó választás lehet nyaralón, garázson, istállón és gazdasági épületeken.

Hőszigetelő rendszeren viszont csak páraáteresztő szilikon vagy szilikát alapú festékeket használjunk (a dobozon keressük a V1 jelölést)! Ha hőszigetelt felületre kerül a diszperziós festék, akkor a távozni igyekvő pára miatt előbb vagy utóbb gőzbucik keletkeznek a felületen, melyek kidurrannak, majd a vakolat levelekben leválik. Ez főleg rosszabb minőségű vakolatrendszereken fordulhat elő. Erre figyeljünk, mert a rossz festékválasztás kivitelezői hiba. Ha emiatt válik le a festék a házról, akkor újra ki kell vonulni és kezdhetjük az egész munkát elölről.

A szilikon festékek egyrészt víztaszítóvá teszik a homlokzatot, másrészt jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek (kb. 98%). Kiengedik a falban lévő párát, a befelé érkezőnek pedig megálljt parancsolnak. További előnyük, hogy öntisztulók, és szinte minden homlokzaton használhatók.

A szilikát festékek a legjobb lég- és páraáteresztő anyagok (100%-ban), műemlékeknél, régi épületeknél vagy felújításnál általában ezt írja ki a tervező. Matt felületű, jó fedőképességű, öntisztuló, nagyon jó víztaszító anyagok (W3 jelölés a dobozon). A régi szilikát festékek hamar kifakultak mert kimosódott belőlük a szín. Használatuk is korlátozva volt, csak beton, cement és mész felületekre lehetett őket felhordani. Ma már kaphatók olyan gélesített anyagok is, amik szinte minden felületen megtapadnak, például szilikonon és diszperziós festékkel kezelt homlokzatokon is.

Mi értelme van egy diszperziós festéket szilikáttal átfesteni? Egy 20-30 éves diszperziós festék már öregedett annyit, hogy áteressze a párát. Az öregedést onnan lehet megismerni, hogy a felület krétásan kopik (megsimítjuk a kezünkkel, és fehér marad). Ha erre a homlokzatra egy új diszperziós festékkel megyünk rá, akkor visszazárjuk a párát. Jobb egy szilikát festékkel felújítani a homlokzatot, ami a fal páraáteresztő tulajdonságán nem fog rontani (a régi szilikát festékekkel ezt nem lehet megtenni). Ez a festék lesz a megoldás olyan épületeknél is, ahol az alépítmény nincs tökéletesen vízszigetelve, vagy a talajpára ellen nincs szigetelve, mert biztosítani fogja a fal kiszellőzését.

A mészfestékek lúgos kémhatású, jó páraáteresztő festékek, amik kül- és beltéren is jól használhatók. Gyakorlatilag kilökik a párát az épületből, és nem engedik a penészt kialakulni. Hengerelhető, tartós bevonatot képező anyagok, de csak ásványi alapú vakolatra vagy korábbi mészre vihetők fel. Hátránya, hogy színezése korlátozott, ugyanis a mész visszavilágosítja a színezőanyagot. Fogadjuk el, hogy erős színeket nem lehet belőle kikeverni!

Helyes rétegrenddel a tartósan szép felületért

A homlokzatfestékeket rétegrendben alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy először alapozót kenünk a felületre, majd következik a festék két vagy három rétegben. A mélyalapozó elhagyása felér egy bűncselekménnyel, mert nagyban lerövidíti a festék élettartamát. Alapozás hiányában ugyanis a festék beszívódik a falba, a vakolatba és nagyon rossz minőségben fog megkötni a felületen. Az alapozó ezzel szemben kitölti a fal repedéseit, kapillárisait, és egy jó tapadófelületet biztosít a homlokzatfestéknek. Az alapozó és a festék együtt fogják megvédeni a homlokzatot a csapadéktól és az időjárás okozta hatásoktól. Minden festékhez a saját alapozóját használjuk! Diszperziós festéknél a teljes rétegrendet diszperziós anyagokból, míg szilikonosnál szilikonosból, szilikátosnál szilikátos anyagokból kell felépíteni. Egyes szilikátfestékek és a mészfestékek önmaguk alapozójaként is működnek. Ekkor a festéket először alapozóként 10-20 %-kal meghígítjuk (a dobozon található utasítást pontosan követve), majd két teljes hígítatlan réteggel lezárjuk a rétegrendünket. (Ha a szilikátot régi festékre visszük fel, ne hígítsuk alapozóként, nyers felületen azonban hígitani kell.)

A homlokzatfestékeket nem illik hígítani.  A túlhígított festék nem jól fed, és nem is biztosítja a homlokzat védelmét. A festéket alapos keverés után vagy hengereléssel hordjuk fel a felületre vagy szórással (nagynyomású géppel 150-180 báron, 23-26-os fúvóka mérettel). Minél nagyobb a vastagság, annál tartósabb és ellenállóbb felületet tudunk kialakítani.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a homlokzatfestékeket felhordhatjuk-e közvetlenül a hőszigetelő rendszer simító rétegére? Ez nagyon nagy hiba, mert a festék nem tud együtt mozogni a cementes simító réteggel és hamar elválik. Szükség van egy kemény fogadófelületre, a vakolatra (színtelen nemesvakolat), amire a festéket felvihetjük.

Figyelem: a szilikátok lúgos kémhatású, maró festékek. Munkavédelmi szempontból biztonságosabb hengerrel felhordani a felületre. Aki a szórás mellett dönt, a szórást zárt ruhában és a teljes arcot védő maszkban végezze! Vigyázzunk, hogy lúg ne jusson be a szervezetünkbe mert egészségügyi problémát okozhat.

Régi felületek felújítása

A felület előkészítése befolyásolja a homlokzatfestés tartósságát. Ha koszos, algás, penészes, kutya-, macskaszőrből kirakódó zsírtól szennyezett felületet kell átkennünk, akkor alapozás előtt meg kell tisztítani. Ha csak poros, koszos, akkor elég lesz egy nagynyomású mosóval lepucolni. Ne próbálkozzunk slaggal, mert a levegő porszemcséi olyan mértékben rátapadnak a felületre, hogy ezt csak a nagynyomású mosó hozza le. Akinek nincs ilyen szerkezete, béreljen egyet a jó minőségű munka érdekében! A mosás után egy homogén, jó tapadású felületet kapunk, amit alapozás után már vígan átfesthetünk.

Összefuthatunk olyan homlokzattal is, amit algás, gombás, penészes foltok csúfítanak.  Ha tudjuk, derítsük fel mi okozta a fertőzést. A leggyakoribb okok között találjuk a rosszul beállított locsolóberendezést, a falhoz túl közel ültetett cserjéket, fákat, a csöpögő, falat áztató esőcsatornát, csőtörést, talajvizet, vízparthoz közel lévő ingatlant stb. Ekkor a homlokzaton kicsapódó pára a folyamatos párás környezet miatt nem tud gyorsan megszáradni, a nyirkos felületen pedig könnyen megtapadnak a gombák. A penészedést kiváltó okot lehetőleg meg kell szüntetni, az ingatlantulajdonost pedig nem árt figyelmeztetni arra, hogy mi okozza a problémát. (Ha nem egy kerti sufnit festünk át, jobb írásban figyelmeztetni, így eleget teszünk a Ptk. által ránk rótt kötelezettségeknek.) Aztán majd ő eldönti, hogy arrébb teszi-e a locsolóberendezést vagy megnyesi-e a fáit.

Ilyen fertőzéseknél a nagy nyomású tisztítás már nem lesz elég, először vegyszeres tisztítást kell csinálni. Festéküzletben beszerezhetők erre kifejlesztett vegyszerek, amik elpusztítják a gombaspórákat és a vakolatba beszövődő gombafonalakat. Ezek maró hatású anyagok, így felhordásukkor viseljünk kesztyűt és védőszemüveget! A vegyszert kefével dörzsölve vigyük fel a felületre. 5-60 perces várakozási idő után kapjuk meg a penészmentes végeredményt. Nyáron a felhordás előtt kicsit nedvesítsük be a felületet! Egy régebbi, 10-15 éves penészfoltnál egy kezelés már nem lesz elég, hanem 24 órán belül meg kell ismételnünk a műveletet, hogy tökéletesen elpusztítsuk a gombafonalakat. A gombaölő anyagok a homlokzat színét nem változtatják meg, de a kezelés után ne számítsunk arra, hogy a régi szín eredeti pompájában visszatér. A gomba, a penész mind megszívja a korábbi színt. A vegyszer használata után 3-4 hétig nem tud ismételten kialakulni a homlokzaton a fertőzés.

A tisztító oldat után jöhet a nagynyomású vízsugárral a lemosás. Ezt a lépést ne hagyjuk ki, mert a vegyszer tönkreteheti az új festéket! A homlokzatot ezután alapozzuk, majd festjük.

Fontos: ha a párásodás nem szüntethető meg, akkor újra ki fog alakulni a penészedés. Az algák és penész ellen a legjobbak a víztaszító festékek (pl.: szilikon festékek).

Glettelés

A homlokzatot, ha lehet ne gletteljük, ez egy hibaforrás. Gletteléskor egy szilárd, kemény vakolt cementhabarcsra viszünk fel egy puhább anyagot, majd arra egy kemény festéket, ami gyengíti a rétegrendet. Ha mégis szükség van simítóra, akkor csak olyat használjunk, amit kifejezetten kültéri homlokzatra fejlesztettek ki! A glettet üvegszövet hálóval is erősítsük!

Mikor fessünk?

A kültéri festést nem lehet akármilyen időben végezni. A festék csomagolásán találjuk meg azokat az időjárási viszonyokat, amikor használhatók. Ha a dobozon azt olvassuk, hogy az anyaggal 5 oC-ig lehet festeni, akkor ez azt jelenti, hogy a száradási idő végéig nem mehet 5 oC alá a hőmérséklet. Tehát ha délben 5 oC van, de este mínusz 3 oC, akkor napközben nem ajánlott gyorsan lefesteni a felületet, mert az anyag nem fog kikeményedni. A festék ugyanis éjszaka meg fog fagyni, tavasszal pedig le fog peregni a falról, mi meg roboghatunk vissza garanciális javításra. Festés előtt tehát ne csak azt nézzük meg, hogy aznap hány fok lesz, hanem azt is, hogy a következő napokban mire számíthatunk.

A frissen felhordott homlokzatfestéket a száradás alatt védeni kell az eső ellen. Erre jól használható az esőcsatornából lefutatott fólia, vagy dupla állványháló. Nyári munkáknál figyeljünk arra, hogy a festék és a fal hőmérséklete se legyen magasabb 23-25 oC-nál. Ennél magasabb hőmérsékleten a festék gyorsabban szárad, mint ahogyan köt, és ráég a felületre. Ez a tartósságát fogja csökkenteni. Nyáron a festést végezzük kora reggel vagy késő délután, ha szükséges állványhálóval árnyékoljunk!

Szín és felületkialakítás

Vannak olyan épületek, amelyek homlokzatán két-három felületképzést is találunk. Például a homlokzat egyik felére kefével vitték fel a meszet, míg a másik felén mészkőpor van. Ha erre felviszünk egy új homlokzatfestéket akkor azt fogjuk látni, hogy az épület színe nem lesz egységes. Valójában csak a fényvisszaverődés más a két felületen, ettől látjuk másként. Ilyenkor érdemes a két felületet egy eltérő színű csíkkal elválasztani, így kevésbé lesz szembetűnő a „színkülönbség”.

TIPP: A rücskös, erősen strukturált felületek a „sima” felületnél lényegesen több festéket fognak felvenni (például a régi, mészkőporos falak). A festék ugyanis kitölti a repedéseket és a mélyedéseket is. Erre az ajánlatadásnál érdemes figyelni, és közel 30%-kal több festékkel számolni.

Arany Edit