Betonozás télen

Jó tizenöt-húsz évvel ezelőtt a legtöbb kőműves tél elején szépen letette a lapátot meg a fándlit. December eleje és a fagyveszély megérkezése után vagy átálltunk beltéri munkákra, vagy végre kipihentük magukat és a családdal együtt vártuk a Mikulást. Na, ezt most nagyon nehéz megcsinálni. Ha ott rimánkodik a megrendelő a telefonban, hogy legyünk szívesek még idén megcsinálni legalább az alapot, azt nehéz idegekkel bírni. És nem mellesleg a nehezen összeszedett brigádunknak sem árt, ha munkát adunk, vagy elmennek dolgozni máshová. Mit csinálhatunk meg télen úgy, hogy az szakmailag is kifogástalan legyen? Meddig hatnak azok a “csodalöttyök”, amit a keverőtelepen kevernek a betonba?

Az elmúlt évtizedben az építkezési szokások is megváltoztak: a legtöbben már nem betonkeverővel keverjük a betont az alaphoz, hanem várjuk a transzportbetonos kocsit. A fizika viszont nem változott meg: ha fagy, az a betonnak nem tesz jót. Milyen hőmérséklet mellett állhatunk neki az alapozásnak télen? És ha az alap már bent van, a lábazat még belefér? Netán a talajon fekvő padló? 

Kötbér? Ne! 

Az első jótanács: Ha feltétlenül télen kell nekiállni egy építkezésnek, semmi esetre se menjünk bele abba, hogy kötbéres legyen a munka! Nem vagyunk jósok, és a meteorológusok sem azok. Bár nem köztudott, de a koronavírus miatt még az időjáráselőrejelzések is pontatlanabbak lettek. Na, ennek a nyavalyás vírusnak már megint mi köze az előrejelzésekhez? Az, hogy a repülőgépekre szereltek mindenféle érzékelőket, amik adták a jeleket a földre. Most, hogy jóval kevesebb repülőgép repked felettünk, sajnos az előrejelzések is legfeljebb két-három napra pontosak. Ha úgy vagyunk vele, hogy “á, a következő három hétben csak lesz valamikor pár melegebb nap!”, akkor lehet, hogy nagyot tévedünk. Vagy ha nem, akkor lehet, hogy rajtunk kívül még húsz kivitelező fülét rágják a saját megrendelőik, és ezért futnánk ki az időből. Kötbéres szerződést tehát téli betonozásra NE kössünk! Sőt, készítsük fel a megrendelőt arra is lelkileg, hogy lehet, hogy megígérjük, hogy egy hét múlva, hétfőn kezdünk, de ez bizony rajtunk kívül álló okok miatt lehet, hogy nem így lesz. A hőmérséklet bizony lehet egy rajtunk kívül álló ok.

Vannak olyan körülmények, amit a legcsilivilibb csodaszer sem fog megoldani

A fagyásgátlók, folyósítók és kötésgyorsítók valóban remekül működnek, bizonyos feltételek mellett. Akkor mi akadályozhat meg bennünket abban, hogy akár mínusz fokban is betonozzunk? 

A fagyott föld 

Ha a munkagödör széle vagy alja át van fagyva kőkeményre, akkor az hiába tűnik jó zsalunak, nem az. Megint: fizika. A jégnek (és a fagyott földnek is) nagyobb a térfogata, mint a víznek. Ha elolvad, összeesik. Ilyenkor pedig nem csak annyi történhet, hogy az egész alaptest szófogadóan egyenletesen lejjebb süllyed, hanem elég jó eséllyel lesznek részek, amik jobban besüllyednek, és lesznek olyanok, amik kevésbé. Ha pl. volt egy-két fagyott pocsolya is a munkagödörben, akkor akár 5-6 cm is lehet a különbség. Ilyenkor a betonunk alátámasztás nélkül marad. Ettől be is repedezhet, sőt, akár el is törhet. 

A jég

Olyan is előfordul, hogy a föld nem fagyott át, de éjszaka volt egy kis ónos eső. Reggelre pedig meg van rendelve a traszportbeton. Beönthetjük? Nem. Ha a vasbetonon jégréteg van, akkor nem köt össze a betonnal. Akkor pedig adtunk egy pofont annak a bizonyosnak.  Hál’ Istennek az ónos esőket egy nappal korábban aránylag jól előre tudják már jelezni. Mondjuk le még előző nap a transzportbetont!

Mit betonozhatunk?

Ha a föld még nincs átfagyva, jég sincs még mutatóban sem, és nem is csurom sár minden a munkagödör körül, akkor az alapot még nyugodtan beönthetjük télen. A föld ugyanis nem csak az ellenségünk, hanem a barátunk is lehet. Jóval lassabban hűl át, mint a levegő, ezért aztán szépen körbehőszigeteli az alaptestünket. Ha az elmúlt hetekben plusz 4-5 fok volt, és az elkövetkező pár hétben is plusz fokok várhatóak, csak éjszaka esik le a hőmérséklet, akkor elég a betonunk tetejét lefedni fóliával, miután egy kicsit megkötött. Célszerű ezért a munkát délelőttre vagy kora délutánra időzíteni, úgyis hamar sötétedik. Azért itt sem árt, ha éjszaka sem megy -5 fok alá a hőmérséklet. És biztos, ami biztos, kérjünk adalékszert is a betonunkba. (lásd lejjebb)

A beton kötése hidegben: adjunk neki időt!

Sajnos a beton hidegben sokkal lassabban köt. “Normál” időjárási körülmények között, tehát  langymeleg tavaszi szellőben, 15-20 fokban, pár óra alatt elkezdenek kialakulni azok a bizonyos cementkristályok, amik a beton szilárdságát adják. Hidegben ez a folyamat sokkal lassabb. Ha napközben plusz 5-6 fok is van, de éjszaka fagy, és mi nem használunk semmiféle “csodaszert”, akkor a jégkristályok “nyernek”, és a beton soha többet nem lesz annyira kemény és terhelhető, mintha nem fagyott volna meg. (A beton ugyan a kötése közben termel némi hőt, de erre legfeljebb addig számíthatunk, amíg csak -1-2 fokig hűl az idő, és aránylag vastag a betonrétegünk. Tehát jobban tesszük, ha ezt a “hőterhelés” dolgot nem vesszük figyelembe, maximum a megrendelő aggódó feleségét nyugtatgatjuk vele).

Mennyire kell megkötnie a betonnak ahhoz, hogy ez ne következhessen be? A Sika épületkémiai gyártó katalógusából idézve: “A betonban lévő víz megfagyása addig jelent fokozott veszélyt a beton további szilárdulására, élettartamára, amíg az el nem éri a kritikus 5 N/mm2 nyomószilárdságot.” Mit jelent ez? Azt, hogy a “szokásos”, C16/20-as beton szilárdulása a kritikus szintig 5 fokban akár két nap is lehet. Még hidegebb időben meg még hosszabb… 

Mit tehetünk, hogy ez az idő egy kicsit felgyorsuljon? Kérjük a transzportbetont megfelelő adalékszerrel! Ezekből több is van:

• a “folyósítóktól” nem lesz folyékonyabb a beton. Működésük azon alapul, hogy a cement-víz arányt lehet csökkenteni úgy, hogy a beton ugyanolyan jól bedolgozható marad. Márpedig ha nincs annyi víz a betonban, akkor jégkristályok is nehezebben keletkeznek. Így ezt a bizonyos 5 N/mm2 nyomószilárdságot is akár pár óra alatt eléri a betonunk, utána pedig mi “nyertünk”. (Sok cég gyárt folyósítót: Sika, Mapei stb.)
• a fagyásgátlók kémiai úton akadályozzák meg a beton károsodását. Vigyázzunk azonban, mert sok fagyásgátlót NEM szabad vasbeton szerkezetekhez felhasználni! Márpedig most már a statikusok sokszor az alapba is írnak ki vasalást… (A legismertebb fagyásgátló a Kalcidur, ezt elméletileg nem szabad vasbetonhoz használni. Ezt pl. igen: bit.ly/fagyasgatlo, de ezt is csak úgy ajánlják, ha napközben plusz fok van, és csak éjszaka mínusz!)
• a kötésgyorsítók a cementkötés kialakulását gyorsítják - tehát ezeknél is fontos, hogy ne -10 fokba öntsük be a betont...

Betonozhatjuk-e a lábazatot fagyos időben, ha zsalukőből van?

Zsalukő lábazat készítése előtt sokkal szigorúbb szemmel kell böngésznünk az előrejelzéseket. A zsalukövet ugyanis nem védi a föld melege, a beton pedig pocsék hőszigetelő. Ráadásul ugye vasalni is szokás, azaz a fagyásgátlók nagy része ki van lőve. Ha napokon keresztül éjszaka sem megy -5 fok alá a hőmérséklet, napközben plusz fok ígérkezik, rakattunk kötésgyorsítót a betonba, és még felülről védeni is tudjuk a betont, csak akkor kezdjünk neki!

És a talajon fekvő padlót?

Ha az alapot sikerült még a fagyok beállta előtt beönteni, sőt, a lábazat is kész lett, attól még lehet, hogy a padló betonjával várni kell tavaszig. Miért? Azért, mert sokkal rosszabb a felület/térfogat aránya. Magyarán: hatalmas felületen hűl felülről, ráadásul még vékony is, tehát pikk-pakk átfagy. Másrészt mit kockáztatunk vele, ha elkészítjük a beton “fogadószintet”? Egyrészt nem biztos, hogy a beton alatti feltöltést rendesen meg tudjuk csinálni hidegben. Hamar munka ritkán jó - békázni a hideg szélben meg még kevésbé. Másrészt egész télen ott lesz szegény betonunk vízszigetelés és bármi védelem nélkül, kitéve a jégnek, hónak. Lefolyni nem tud a víz - hát megfagy. Ha letakarjuk fóliával, akkor meg ronda lesz szegény - hiszen mivel nagyon lassan köt, a fólia jó eséllyel nyomot hagy rajta. Falazni úgyse tudunk télen. Maximum egy hét nyereség tavasszal, de túl nagy kockázat. 

Egy kis tudományosabb tudnivaló: bit.ly/sikabetonozás 

Sipos Anna