Egy néhány évvel ezelőtti rendeletmódosítás alapján egy lakás vagy családi ház eladásakor vagy akár bérbeadásakor is villamos biztonsági felülvizsgálatot kellene végeztetni. Ilyen vizsgálatot azonban nagyon kevesen végeztetnek. A többiek megsértik a jogszabályt, vagy nincs is szükség a felülvizsgálatra?
Egy olvasónk tervezi bérbe adni évekkel korábban vásárolt lakását, s pontosan szeretné tudni, hogy miként is kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek.
Az említett rendelkezés valóban minden családi házra és lakásra érvényes, de vannak olyan részletes feltételei, ami miatt csak kevesek számára jelent tennivalókat. Az előírás a 401/2017-es NGM rendeletben található. A rendelet főleg az összekötő és felhasználói berendezések biztonsági kérdéseit taglalja. Összekötő berendezéseknek azokat nevezzük, amik már nem a szolgáltató tulajdonában vannak, de még a mérőórák előtt helyezkednek el. Ilyen például egy társasházban az a vezetékszakasz, ami az épület fő betáplálási pontjától vezet a mérőórákig. Ez a társasház közös tulajdona, felülvizsgálata is a társasház felelőssége. Ennek szabályait rögzíti többek közt ez a rendelet, ám ennek kapcsán valamennyi lakóépülettel kapcsolatban megfogalmaznak benne követelményeket.
Az érintett rendeletet 2020-ban alaposan megváltoztatták, például több, korábban használt fogalom is kikerült belőle. Így ma már nem beszélünk az elektromos berendezések szabványossági felülvizsgálatáról, holott ez hatévente kötelező feladata volt a társasházaknak. Helyette bevezették a villamos biztonsági felülvizsgálat fogalmát. Ez a villamos berendezések aprólékos, részletes ellenőrzése. Például azt vizsgálják, hogy a berendezés teljesíti-e a rá vonatkozó szabványokat. Ez egy teljes körű felülvizsgálat, melyet mérések és az adatok kiértékelése alapján kell elvégezni.
A rendelet valóban előírja, hogy lakóépületekben villamos biztonsági felülvizsgálatot kell elvégeztetni tulajdonosváltáskor, bérbeadáskor és időszakosan, hatévente az épületek villamos berendezésein. Ez azonban nem vonatkozik minden lakóépületre! A rendelet felmentést ad e vizsgálat alól, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű biztosíték van és
- 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések (FI relé).
Az alap energiaigényt ma 32 amperig biztosítják a szolgáltatók. A 32 amper kiépítése, réginél a meglévő teljesítmény 32 amperre bővítése esetén nem is kell külön hálózatfejlesztési díjat fizetni. Ha többre van szükség, akkor már zsebbe kell nyúlnia a tulajdonosnak. A gyakorlatban a lakások többségében el sem éri a névleges áramerősség ezt a 32 ampert – a szolgáltatók régebben általában 16-20 ampert, újabb lakásokban legtöbbször 25 ampert biztosítanak és csak a tulajdonos külön kérésére emelik fel 32 A-ra.
Azokban a családi házakban azonban, ahol ennél nagyobb volt az áramigény és a szolgáltató ennek megfelelően fejlesztett, valóban el kell végeztetni ezt a felülvizsgálatot az ingatlan eladásakor vagy bérleti szerződés megkötésekor. Ilyen lakóépületekkel ma a korábbinál gyakrabban találkozhatunk, mert a nagyobb méretű napelemes rendszerek miatt előfordul egyedi hálózatfejlesztés. Ilyen házban tehát eladáskor, bérbeadáskor és rendszeresen 6 évente el kell végeztetni a felülvizsgálatot.
Forrás: 40/2017 NGM rendelet melléklet 1.13.2 és 1.13.3 pont
Nagy Csaba