
Szükség van egy kiegészítő képzésre a jogosultsághoz
Március elsejétől nem lehet már meghosszabbítani a korábban kiadott klímagázas jogosultságokat. Amikor a mostani jogosultság érvényessége lejár, akkor az érintett szakembernek egy átképzésre kell menni, és vizsgát kell tenni egy kiegészítő tananyagból. Az átképzés díja összesen 80 ezer forint lesz.
A klímavédelem a cél
Klímatechnikai szakemberek szerint földindulással egyenértékűek azok a változások, melyek ebben az évben érik a klímás iparágat. A kiindulópontot az Európai Unió 2050-re meghatározott klímacéljai jelentik. Ahhoz, hogy a kitűzött merész célok a rendelkezésre álló 25 év alatt teljesülhessenek, alaposan be kell húzni a fékeket a légkört károsító anyagok felhasználásával kapcsolatban. Így született meg pont egy évvel ezelőtt az 573/2024-es uniós rendelet, majd ennek nyomán a tagállami, köztük a hazai szabályozások is.
Az EU már korábban is szabályozta ezt a területet, többek közt ennek köszönhetjük az eddigi fluortartalmú gázokra vonatkozó, F-gázos szabályainkat is. A 2014-ben elfogadott rendelettel már komoly eredményeket sikerült elérni: 2015-től 2019-ig 37 százalékkal csökkentette a fluortartalmú szénhidrogének használatát.
A mostani éghajlati célok még merészebbek: 2050-ig a 2015-ös szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni a fluortartalmú gázok használatát. Van közelebbi határidő is: 2030-ig a korábbi 40 százalékos csökkentési célt 55 százalékra növelték, s nem csak a fluortartalmú gázokat, hanem minden üvegházhatású gázkibocsátást is csökkenteni kell.
Új közegek, új kihívások
Az F-gázok használatának korlátozására miatt az ipar elkezdte ezeket más anyagokkal felváltani. Az új hűtőközegek, például a propán, ammónia vagy a szén-dioxid más szempontból jelentenek kockázatot: tűz- és robbanásveszélyesek, esetleg mérgezőek. A korábbiaknál veszélyesebb eljárások terjedtek el, ezért a törvényhozóknak hozzá kellett nyúlniuk a képzési és jogosultsági szabályokhoz is.
A magyar szabályozás eddig a klímagázok kapcsán leginkább a fluortartalmú gázokra koncentrált, de más anyagokat is ide kell sorolnunk. Egyszerűsítve klímagáznak nevez a szabályozás minden olyan anyagot, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Jellemzően a következő anyagokat soroljuk ide:
- fluortartalmú gázok - ezek az eddigi F-gáz rendeletekben szereplő anyagok és az ezeket tartalmazó keverékek
- ózonréteget lebontó anyagok
- szén-dioxid
- ammónia
- szénhidrogének (metán, propán, bután, izobután).
Eddig tehát a klímagázos szabályok az F-gázokra terjedtek ki, mostantól viszont más anyagokat is idesorolnak. Így bővülnie kell a kötelező képzéseknek is a jogosultságok megszerzéséhez. Jogosultsághoz kötött lesz az alternatív gázok kezelése is, mint pl. a szén-dioxid, ammónia és szénhidrogének.
Így alakulnak át a jogosultságok
A korábbiakhoz hasonlóan a vállalkozások csak a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott igazolás birtokában végezhetnek klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet. Ennek első feltétele a regisztráció a klímagáz adatbázisban, majd megfelelő képesítésű alkalmazott foglalkoztatása. Regisztrációra van szüksége annak a vállalkozásnak is, amelyik az előírás hatálya alatt álló berendezést üzemeltet.
Hogy a vállalkozás milyen tevékenységet végezhet, azt az határozza meg, hogy az általuk foglalkoztatott alkalmazott milyen jogosultsággal rendelkezik. Ennek a kategóriái változnak. Eddig a HR-I és HR-IV közötti kategóriákba sorolták a helyhez kötött berendezésekkel kapcsolatos jogosultságokat. Most megszűnik ez a számozás. A helyhez kötött berendezéseket egységesen a HR, a mobil eszközöket az MR kategória tartalmazza. A jogosultsági kategóriák tehát így alakulnak:
- HR: helyhez kötött rendszerek (korábbi HR-I és HR-II)
- MR: mobil rendszerek (korábbi MR-I és MR-II)
- Visszanyerő (korábbi HR-III. és MR-III.)
- Szivárgásvizsgáló (korábbi HR-IV. és MR-IV.).
A személyi képesítési kategóriák is átalakulnak, a besorolásokat a vállalkozási kategóriákhoz illesztik. A hűtők, légkondicionálók, hőszivattyúk, azaz a helyhez kötött berendezések kezelését, javítását lehetővé tevő jogosultsági rendszert az alábbi táblázat mutatja. Korábban a hűtőkamion és pótkocsi korábban kezelhető volt ilyen jogosultsággal most azonban kikerült a listából.
Személyi kategória | Vállalkozási kategória, ahol a személy tevékenységre jogosult | Végezhető tevékenységek |
H-I. | HR |
|
H-II. | HR |
A 3 kg-nál kevesebb klímagázt tartalmazó berendezések esetén:
|
H-III. | Visszanyerő |
|
H-IV. | Szivárgásvizsgáló | Szivárgásvizsgálat, feltéve, hogy a tevékenység nem jár hűtőkörbe történő beavatkozással. |
A mobil eszközökhöz, beleértve a hűtőkamiont is, az alábbi képesítési kategóriák felelnek meg.
Személyi kategória | Vállalkozási kategória, ahol a személy tevékenységre jogosult | Végezhető tevékenységek |
M-I. | MR | Klímagázokat tartalmazó, MR szektorba tartozó alkalmazások hűtőegységei vonatkozásában
|
M-II. | MR | Klímagázokat tartalmazó járművek hűtőegységei vonatkozásában:
- szivárgásvizsgálat
|
M-III. | Visszanyerő | Klímagázokat tartalmazó, MR szektorba tartozó alkalmazások hűtőegységei vonatkozásában:
|
A jogosultságok csak kiegészítő képzéssel újíthatók meg
A már megszerzett jogosultságok azok érvényességi idejéig érvényesek maradnak. A jogosultság hosszabbításához azonban minden képesített személynek egy átképző vizsgát kell tennie, benne a kategóriájának megfelelő alternatív hűtőközeg-ismeretekkel. Ez két évvel hosszabbítja a jogosultságot. A szakembernek tehát március 1. után új klímagáz vizsgát kell tennie, és részt kell vennie az átképzésen. A már meglévő jogosultságok legfeljebb 2029. március 12-ig lehetnek érvényesek.
3 év helyett 2 évig lesz érvényes
A képzési rendszer tehát tartalmilag abban változik, hogy beépülnek a tananyagba az alternatív gázokra vonatkozó ismeretek. Formailag pedig annyiban, hogy a 3 évente kötelező megújító vizsga megszűnik, helyette 2 évente részt kell venni egy vizsgával záruló szakmai továbbképzésen. Tehát gyakorlatilag az eddig 3 helyett 2 évente kell új képzést végezni, csak máshogy nevezik, mint az eddigit.
40-70 ezer forint lesz a kiegészítő képzés
A klímagáz képzéseket tarthatja maga a hatóság, a szakképzési centrumok vagy a hatósággal erre szerződést kötő vállalkozások. Külön szereplő lesz a szakmai továbbképző szerv: ezt szintén vagy a hatóság látja el, vagy erre külön szerződést köt képző intézménnyel.
Mostantól a képzések árát is jogszabály rögzíti. Az alap jogosultság teljes képzési díja tanfolyammal együtt 240 ezer forint lesz, ez a H-I. jogosultság megszerzésére elegendő. A H-II. díja már alacsonyabb, 165 ezer forint.
A már regisztrált szakembereknek átképzésre kell csak menniük, nem a teljes tanfolyamot kell újra elvégezni. Az átképzés díja vagy 40 vagy 70 ezer forint attól függően, hogy a jogosultság kiterjesztése csak a szénhidrogénekre terjed ki, vagy más anyagokra is (szén-dioxid, szénhidrogének és ammónia). A 40 vagy 70 ezer forintos díj mellé még 10 ezer forint jelentkezési díjat kell majd fizetni.
Nagy Csaba