A mennyezeti fűtés/hűtés

A padlófűtő rendszereket már régóta használjuk, de újabban egyre elterjedtebb a mennyezeti fűtés/hűtés is. Mikor érdemes mennyezetfűtést kialakítani, és mire kell figyelni a kivitelezésnél?

Mikor érdemes mennyezetfűtést csinálni?

A mennyezetfűtés voltaképpen ugyanaz, mint a padló- vagy falfűtés, csak a csövek itt felülre kerülnek. Előnye a falfűtéssel szemben, hogy a szoba szabadon berendezhető marad, és nincs az a probléma, hogy nem lehet megfúrni a falat. A padlófűtéshez képest is kevesebb a megkötés a berendezésben: nem gond a sok bútor, a vastag szőnyeg. Ugyanakkor felülről kell átfűteni a helyiséget: a mennyezetnél lesz a legmelegebb, lejjebb picit hűvösebb. (Ez mondjuk a radiátoros fűtésnél is így van, de a padlófűtéshez képest kevésbé ideális a hőeloszlás.) 

[caption id="attachment_2375" align="alignnone" width="300"] Forrás: www.adelaidehydronicheating.com.au[/caption]

Akkor lehet érdemes a mennyezetfűtést választani, ha 

- eleve gipszkartonos álmennyezet van,

- a helyiségben a padló nagy része takarva lesz (pl. bútorokkal, szőnyeggel, gépekkel) stb.)

- a hűtést is ezzel szeretnénk megoldani

- felújításnál, ha nem szeretnénk felbontani a padlót

- rosszabbul hőszigetelt házban: itt a padlófűtés azért nem jó, mert a megfelelő hőmérséklet érdekében olyan meleg vizet kellene keringetni a rendszerben, ami a padlón járkálva már kellemetlen lenne. (Persze ilyenkor nem árt elgondolkodni, nem gazdaságosabb-e inkább a hőszigetelés korszerűsítése.)

Vannak előnyei és hátrányai is

Fűtés: A hagyományos fűtőtestek kétféleképpen fűtenek: egyrészt felmelegítik a levegőt, ami ezután felfelé száll, másrészt a sugárzott meleg a tárgyakat is felmelegíti. Egy radiátor esetén mindkét fűtés észlelhető. A mennyezeti fűtésnél a meleg levegő eleve fent van, így minimális lesz a légáramlás. Itt inkább csak sugárzott fűtés számottevő, ami egyenletes meleget biztosít a helyiségben. Ugyanakkor a helyiség teljes térfogatát fel kell fűteni a kívánt hőfokra, míg a padlófűtés esetén a mennyezet környéke hidegebb maradhat. Ez némi energia többletet igényel a padlófűtéshez képest. De mivel a hőt nem nyeli el a padlóburkolat, a szőnyeg, a bútorok, ezért nem  igényel olyan magas hőmérsékletű vizet, mint a padlófűtés, ami javítja a gazdaságosságát. (A fűtéshez 35-40 oC-os víz kell, a hűtéshez 18-19 oC.) A felfűtés is gyorsabb, mint a padlófűtésnél, mert kisebb a rendszer tehetetlensége, hamarabb reagál.

[caption id="attachment_2376" align="alignnone" width="300"]  (Forrás: Uponor)[/caption]

[caption id="attachment_2377" align="alignnone" width="300"]  (Forrás: Uponor)[/caption]

Hűtés: Használható hűtésre is. Jó a hőszivattyúkhoz, de nem csak azokhoz lehet használni. A fűtőtest lehet akár egy kondenzációs kazán is, de akkor hűteni nem fogunk tudni vele. 

A mennyezeti hűtéssel kellemes klimatizálást érhetünk el, mert egyenletesen hűt, s nincs huzat, amit a klímáknál sokan nehezen viselnek. Értelemszerűen nincs zaj sem. Ugyanakkor a hűtés kétségtelenül lassúbb lesz, mint egy klímánál. 

Gépész ismerősünk ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy habár hőszivattyúknál hűtésre is ajánlják, nem való minden házba. Ugyanis ha túl alacsony hőmérsékletű víz kering benne, akkor annyira le tudja hűteni a mennyezetet, hogy elkezd penészedni. Ezért aztán nem árt pár ellenőrző számítást végezni, hogy hova, mennyi cső kerüljön, és hogy elég-e a 18-19 fokos “hideg” víz a hűtéshez. Ez alatt már nagyobb veszélye van a párakicsapódásnak és a penésznek. Jól hőszigetelt, modern házban nem történhet ilyen probléma. 

Tudni kell, hogy ez nem egy olcsó megoldás. Még a padlófűtésnél is körülbelül 30-50%-kal drágább a kiépítési költsége. Itt nemcsak csövek lesznek, hanem meg kell venni az előre összeszerelt paneleket is. A munkadíj is jóval több, mert macerásabb a kivitelezés. Cserébe a karbantartás viszont könnyebb, ha a gipszkarton alá kerül a rendszer, ahol egyszerűen cserélhetőek az elemek.

Hová kerülnek a csövek?

A mennyezetfűtést háromféleképp lehet megépíteni. A csövek kerülhetnek 

- magába az épületszerkezetbe, azaz a födémbe 

- a vakolat alá (ez az ún. nedves technológiás mennyezetfűtés/hűtés) 

- a gipszkarton álmennyezet mögé (száraz technológiás mennyezetfűtés).

A vízzel működő rendszerek mellett vannak elektromos fűtő rendszerek is, de ezekre most nem térünk ki.

Az álmennyezet mögé

A legegyszerűbb az álmennyezet mögé betenni fűtési/hűtési rendszert (Uponor, Pipelife, Wavin). Érdemes a rendszer fölé, a födém alá közetgyapot szigetelést is tenni, ez növeli az energiahatékonyságot. 

[caption id="attachment_2378" align="alignnone" width="300"] Kőzetgyapot szigetelés a födém alá (Forrás: Uponor)[/caption]

Az egyik leggyakrabban alkalmazott mennyezeti hűtő/fűtő rendszer a padlófűtéséről jól ismert Uponor Thermatop M-je, ezt mutatjuk be.

 – Itt a panelek szerelése rendkívül egyszerű. Csak fel kell őket akasztani az álmennyezet kalapprofiljára – magyarázza Behul Dávid, az Uponor műszaki osztályának projekt mérnöke. A rendszer szereléséhez nincs szükség külön képzésre, a szerelési útmutató alapján egy szakember simán meg tudja csinálni. (A szerelési utasítás itt olvasható: bit.ly/UponorTermatopSzerelés.) A vízkörre gyorscsatlakozókkal és szorítógyűrűs idomokkal csatlakoztatható a csőrendszer. Ügyelni kell, hogy a cső sehol ne törjön meg, mert akkor az bizony tönkre megy és cserélni kell. Dilatálni csak 15 méterenként kell. – Elrontani nem nagyon lehet. Arra kell csak figyelni, hogy a panelek rögzítő fülei műanyagból készülnek, ez terhet nem tud viselni Vagyis a csőkötegre még csak ideiglenesen sem lehet ráakasztani semmit – mondja Behul Dávid. 

Megkérdeztünk két olyan kivitelezőt is, akik már több mennyezetfűtést is szereltek, hogy tényleg ilyen jó megoldás-e? Ők a mennyezetfűtés létjogosultságával nem vitatkoztak, de mindketten kiemelték, hogy szerelni nem egy leányálom. Van olyan rendszer, amit csak kicsit kényelmetlen, és van olyan, ami “soha többet ebben az életben”-kategóriás.

A csővezetékek összekötését meg kell tervezni. Ehhez feltétlenül szükség van épületgépész tervezőre, aki a tervezési segédlet alapján elkészíti a terveket. (A tervezési segédlet itt található: bit.ly/UponorTermatopMTervezés)

A nyomáspróba után az utolsó mozzanat a gipszkartonok felszerelése. Javasolt legalább 10 mm vastag és 0,3 W/mK hővezetési tényezővel rendelkező típust választani (Pl: Knauf Thermoboard, Rigips Vario, Climafit 10, Vogl Thermotec). Ezek a gipszkarton lapok lehetnek perforáltak, de tömörek is. 

Fűtés a födémbe építve

Csak új építésnél alkalmazható ez a megoldás, általában irodáknál használják. Lényege, hogy a csöveket beépítik a födém zsaluzatába és kiöntik betonnal. 

A megoldás a beton jó hőtárolási képességét használja ki. Ez a rendszer önmagában nem alkalmas a fűtésre vagy hűtésre, inkább csak temperál. A szerkezetben elhelyezett csövekben a helyiség levegőjével közel azonos hőfokú víz áramlik. Ez a falakat is a helyiség hőfokán tartja, függetlenül a kinti hőmérséklet ingadozástól.  Ezáltal a benti levegőnek nem kell még a falaknak is hőt leadni. Ezzel a módszerrel mintegy 20-50%-os energia megtakarítás érhető el. 

Az Uponor Contec néven forgalmazza ezt a rendszert. A Contec ON nevű kiegészítőjükkel pedig lehet egyes helyekre sűrűbb csövezést is tenni. Például az ablak környékére, hogy a besütő nap miatt nem kukuljon meg az ablaknál ülő kolléga. 

[caption id="attachment_2379" align="alignnone" width="300"] Uponor Contec (Forrás: Uponor)[/caption]

[caption id="attachment_2380" align="alignnone" width="300"] Contec ON (Forrás: Uponor)[/caption]

A vakolat alá

Az Uponornál a vakolat alá való változat a Minitec. A vékony csöveket műanyag rendezők segítségével lehet a födémre rögzíteni. Erre csak egy vékony, 1 cm-es vakolatréteget kell ráteríteni. A vékony vakolat rétegnek és a sűrű kiosztásnak köszönhetően a mennyezeti hűtő-fűtő rendszerek közül ez képes a leggyorsabban reagálni. Használatát leginkább ott javasolják, ahol a hűtés is fontos szempont.

[caption id="attachment_2381" align="alignnone" width="300"]  Minitec a mennyezeten (Forrás: Uponor)[/caption]

[caption id="attachment_2382" align="alignnone" width="300"]  Minitec a mennyezeten (Forrás: Uponor)[/caption]

Felújításokhoz: kész panelek 

Létezik olyan megoldás is, ahol nem nekünk kell kínlódni a csövekkel, azok már eleve be vannak építve a gipszkartonba. Az Uponor Renovis szabványos méretű, 15 mm vastag gipszkartonból, és ebbe gyárilag beöntött Minitec csövekből áll. 27/60-as CD profilokkal kell a mennyezetre erősíteni. Akár egy helyiségben is kiépíthető, rákötve a radiátorkörre. Gyakran használják felújításoknál, mert lehetővé teszi a helyiségek egymás utáni munkába vonását úgy, hogy közben maga a lakás használható marad.

[caption id="attachment_2383" align="alignnone" width="300"] Uponor Renovis (Forrás: Uponor)[/caption]

Őri András