Csak fél év múlva kell alkalmazni a TÉKA előírásait

Módosították is

Még hatályba sem lépett, de a kormány már módosított a települések építési követelményeit tartalmazó rendeleten (ez az OTÉK helyébe lépő TÉKA). Elsőként a hatályba lépési idejét tolták későbbre, majd karácsony előtt másodszor is hozzányúltak, ekkor már tartalmi változásokat kaptunk.

Csak július 1 után

A TÉKA eredeti hatályba lépési ideje 2025. január elseje. Előírásait azonban csak szakaszosan lehet bevezetni, attól függően, hogy a helyi önkormányzatok mikor módosítják az új jogszabálynak megfelelően a helyi építési szabályokat (HÉSZ-eket), és egyáltalán: mikori keltezésű az építési szabályzatuk, mennyire követik benne az érvényes országos előírásokat.  

A TÉKA egyik pontja viszont kimondta, hogy bizonyos pontokat attól függetlenül is alkalmazni kell, hogy mit tartalmaz és mikori keltezésű a helyi építési szabályzat. Csak vázlatosan, ezek a következők:

• eltérések kezelése – ha eltérünk a helyi előírásoktól (3.§ 3. és 4.)
• egyedi eltérések (4.§)
• lakóépület előírása természetes építőanyag esetén, pl. sár, vályog, szalma (8.§ 9.)
• szintterület számítása esetén az erkélyek méretének kezelése (10.§ 4.)
• településen új beépítésre szánt terület kijelölése (13.§)
• kereskedelmi-szolgáltató, valamint általános gazdasági területeken az el nem helyezhető építmények meghatározása (21-22.§)
• lakóépület elhelyezése kertes-mezőgazdasági területeken (34.§)
• mezőgazdasági birtoktest (35.§)
• tanya (36.§)
• építmények elhelyezésének szabályai (39.§)
• barnamezőst területek, szélerőművek, napelemek (40-42.§)
• telek beépítésének a feltételei (43.§)
• a telek zöldfelülete (49-52.§)
• járművek elhelyezése (59-60.§)
• csapadékvíz megtartása a telken (67.§).

A mostani módosítás egyik újdonsága, hogy ezt a határidőt nyár közepére tolja. Tehát a fenti pontokat akkor kell a HÉSZ állapotától függetlenül mindenképpen a TÉKA alapján alkalmazni, ha az építés 2025. június 30. után indul:

• ezt követően indul az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárás
• ez után történik meg az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött esetekben a kivitelezési dokumentáció átadása
• ez után kezdik meg a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési munkákat
• ez után indul a telekalakítási engedélyezési eljárás vagy
• ez után kezdik meg a területhasználatot. 

A módosítás egyik újdonsága, hogy ezt a határidőt nyár közepére tolják. Tehát a fenti pontokat akkor kell a HÉSZ állapotától függetlenül mindenképpen a TÉKA alapján alkalmazni, ha az építés 2025. június 30. után indul:

• ezt követően indul az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárás
• ez után történik meg az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött esetekben a kivitelezési dokumentáció átadása
• ez után kezdik meg a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési munkákat
• ez után indul a telekalakítási engedélyezési eljárás vagy
• ez után kezdik meg a területhasználatot. 

Ugyancsak alkalmazni kell a fenti pontok előírásait, ha az építés 2025. július 1. előtt kiadott engedély vagy bejelentés alapján már elindult, de az építtető szeretne eltérni a benyújtott dokumentációtól. Ebben az esetben nem a teljes építményre, hanem az eltérésre vonatkozóan alkalmazni kell a megjelölt paragrafusokat.  

Egyéb esetekben, ha július 1. előtti az engedélyezés vagy a bejelentés, ekkor indul a nem engedélyköteles építés, akkor nem a TÉKA, hanem  2024. december 31-én hatályos OTÉK előírásait kell alkalmazni. 

A fentiek a gyakorlatban a TÉKA bevezetésének elhalasztását jelentik. Jelenleg tehát még fél évig az OTÉK alapján lehet tervezni, még akkor is, ha valami csodával határos módon a helyi önkormányzat az első félévben kiadna egy új HÉSZ-t a TÉKA-ra alapozva. Az új előírások ütemezése tehát a következő:

• 2025. június 30-ig mindenképpen az OTÉK alapján kell benyújtani a terveket
• 2025. július 1-től a kiemelt pontokat akkor is a TÉKA alapján kell követni, ha a HÉSZ ezzel ellentétes.

Az új előírásokat pedig kizárólag akkor lehet majd teljes körben alkalmazni, ha az építés helye szerinti HÉSZ is megfelel majd az új előírásoknak. 

Második módosítás - fontos apróságok

December 23-án aztán érkezett egy újabb frissítés. Ez már már tartalmi elemeket is megváltoztatott, pontosított. A módosítások egy része az önkormányzatokat érinti, ezekkel nem foglalkozunk részletesen. (A változások itt arra vonatkoznak, hogy az önkormányzatnak a saját HÉSZ állapotától függően milyen határidővel, hogyan kell elkészíteni a településfejlesztési koncepciót, stratégiát és a településrendezési eszközöket.) 

A tartalmi változások tipikusan olyan módosítást jelentenek, ahol meghagyják a korábbi szabályokat, s nem lép hatályba a TÉKA szövege, vagy néhány szavas korrekcióval módosítják az előírásokat. 

Egy javítás 

A nyílászárókkal kapcsolatos változás inkább csak egy hiba korrigálásának tűnik. Az eredetileg megjelent szöveg szerint a telek oldalhatárán, vagy attól 3 méreten belül álló fal mentén nemcsak ablakokat nem lehetett volna létesíteni, de itt nem lehetett volna a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség sem. Ez csak egy hibás megfogalmazás volt. A korrekció után ez a szabály úgy lép hatályba, hogy a telek oldalhatárán vagy attól 3 méteren belül, vagy telekhatárra néző tetőtéren csak olyan helyiség ablaka lehet, ami nem huzamos tartózkodás céljaira szolgál, az ablak legalább 1,80 méteres parapetmagasságú (parapetmagasságnak ablak esetén a mellvéd magasságát nevezzük. Azaz ide olyan ablak kerülhet, aminek a könyöklője, párkánya legalább 1,80 méter magasságban helyezkedik el). Helyiségenként maximum 1 darab, legfeljebb 0,80 négyzetméter nyíló felületű ablak helyezhető így el (TÉKA 54. § 5.). 

Biztonsági üvegek

Ez az előírás az üvegből készülő korlátokat, mellvédeket érinti. Az eredeti előírás csak azt tartalmazta, hogy az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani. A pontosítás annyit tett hozzá, hogy ragasztott biztonsági üvegezésre van ilyen helyen szükség (TÉKA 91.§). Erre azért van szükség, mert az ilyen helyeken a biztonsági üveg nemcsak a törés, hanem a leesés elleni védelmet is biztosítja, így indokolt a nagyobb terhelhetőségű ragasztott üveg használata. 

Égéstermék-elvezetők

Itt nem lép hatályba a TÉKA egy enyhítő előírása. A korábbi szöveg ugyanis megkülönböztette az égéstermék-elvezetőket és az építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezetőket, s utóbbiakra enyhébb szabály lett volna érvényben. Ám a módosítás során ezt kivették. 

Tiltott lesz az építmény homlokzatán és légudvarokban az égéstermék kivezetése. Egyedül akkor van erre lehetőség, ha 

• az épület többszintes 

• a kivezetési helytől számított 10 méteres távolságon belül nincs másik épület, 
• és a 6 KW-nál nagyobb hőteljesítményű gáz fűtő és/vagy külön vízmelegítő készülék kivezetési helyétől számított 2 méteren belül, felfelé pedig egyáltalán nem lehet ablak vagy más nyílás (TÉKA 109. §).

De ez esetben sem lehet kivetetőket létesíteni a következő helyeken: 

• gyalogosok és autók által használat aluljárókban, áthajtókban
• légaknában
• légudvarban (kivéve, ha a légudvar szabad légtér-keresztmetszete 50 nm-nél nagyobb és a kivezetett gázfűtő teljesítménye 6 kW alatti)
• bevilágító aknában
• zárt, nem szellőző belső udvaron, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson
• közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 méteres magasság alatt. 

Nem kell földkábel

Ugyancsak kikerül egy szövegrész a telken belüli árambekötésekkel kapcsolatban. A TÉKA eredeti szövege megkövetelte, hogy az elektromos vezetéket és a hírközlési vezetéket a telken belül az építményig földkábellel kell elvezetni. Ezt a bekezdést törölték, teljesen kikerült a rendeletből (TÉKA 98. §). 

Arról, hogy mikor melyik rendelet melyik állapotát kell alkalmazni építéskor itt írtunk. 

Nagy Csaba

Forrás: 391/2024 kormányrendelet