Magyarországon az építőipar nemzetgazdasági súlya jelentős, azonos szinten van az európai uniós átlaggal, termelése az ezredforduló óta csaknem megduplázódott, növekedése tartósan meghaladja az EU-átlagot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közös, az építőipar értéklánc hosszát vizsgáló statisztikája alapján.
Az értéklánchossz a helyben termelt új értéket viszonyítja a teljes kibocsátáshoz. Utóbbiban benne van az importált termékek értéke is. Tehát minél több a helyi gyártó, beszállító, annál hosszabb az értéklánc, nagyobb a hozzáadott érték.
A hazai építőipari értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakul, és nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék).
Arra is rámutattak, hogy az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban), mintegy harmada az iparénak, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya:
2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék. Az ipar és az építőipar a szervezeti háttere is jelentős eltéréseket mutat. Az iparban az árbevétel 73 százalékát a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatok érték el 2022-ben, további 16 százalékát pedig a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások. Ezzel szemben az építőiparban az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.
Forrás: MTI