A műszaki ellenőröknek és a felsőfokú végzettségű műszaki vezetőknek be kell lépni a kamarába

Nemcsak az újonnan megszerzett jogosultságoknál lett kötelező a kamarai tagság, hanem a felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezetőknek és a műszaki ellenőröknek is kamarai taggá kell válniuk.

A felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök a korábbi jogszabályok alapján kamarai tagság nélkül végezhették munkájukat. Az új építési törvény és a nyomában megjelent, október elsejétől hatályos rendeletek viszont már előírják a kötelező kamarai tagságot. Vannak azonban kivételek, s a helyzetet bonyolítja, hogy nyár óta változott a jogalkotók elképzelése is. A kormány honlapján megjelent tervezetben még az szerepelt, hogy a kamarai tagság a meglévő jogosultságokat nem érinti. Első cikkeinket a részletszabályokról mi is a tervezet alapján írtuk, csakhogy végül nem ez a szöveg került be a szakmagyakorlási rendeletbe. 

Az újaknak mindenképpen

Az érvényes szabályok szerint aki ma szerzi meg a felelős műszaki vezetői vagy műszaki ellenőri jogosultságot, annak kötelező kamarai tagsági viszonyt is létesítenie. Itt a választóvonal ez év október 31. Aki ezt követően szerezte vagy szerzi a jogosultságot, annak kötelező a kamarai tagság. 

A felsőfokú végzettségűeknek is

Aki október 31. előtt szerezte meg a műszaki vezetői vagy ellenőri jogosultságát és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, annak a szakembernek is be kell lépnie az érintett szakmai kamarába. Januártól csak így folytathatja a tevékenységét. 

Felmentést kaptak viszont a kötelező tagság alól azok a felelős műszaki vezetők, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. Nekik nem kell belépniük, eddig megszerzett jogosultságaikat továbbra is használhatják. Ez az MV-É-R jogosultság, illetve rész-szakterületeknél az MV-ÉG-R az, ami középfokkal, technikusi végzettséggel is végezhető. Minden máshoz mérnöki végzettség, tehát kamarai tagság is kell. Műszaki ellenőr pedig csak felsőfokú végzettséggel dolgozhat, tehát nekik nincs kivétel a kamarai szabály alól. 

Január 1-től él a kötelezettség

A kamarai tagságnak 2025. január elsejétől kell fennállnia. Aki tagságra kötelezett és eddig az időpontig azzal nem rendelkezik, az januártól nem gyakorolhatja a szakmáját mindaddig, amíg a kamarai tagságát nem rendezi. 

A mérnöki kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a taggá válás nem automatikus. A tagfelvételt mindenképpen a jelentkezőnek kell kezdeményeznie egy benyújtandó formanyomtatvány, szakmai önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány beküldésével. A tagfelvételt legkésőbb ez év végéig kezdeményezni kell ahhoz, hogy a jogosultság 2025-ben folyamatosan fennmaradjon. 

A kötelező kamarai tagságot előíró jogszabály: 266/2013. Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

6. § (1) *  Természetes személy a 3. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti tevékenységeket akkor végezheti, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

A hivatkozott pontok:

1. a) településtervezés, 
2. b) építészeti-műszaki tervezés,
3. c) településrendezési szakértés, 
4. d) építésügyi műszaki szakértés, 
5. e) építési műszaki ellenőrzés, 
6. f) felelős műszaki vezetés

(6) *  A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei: 

1. a) a kamarai tagság folytonossága,
2. b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése, 
3. c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése, 
4. d) az éves tagdíj befizetése, 
5. e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.

A középfokú végzettségűek mentességét az 56.§-ban találjuk:

56. § (8) Az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti.

Nagy Csaba